Szendrői Csaba : Színesztétika

Nyomtatás

laminált Nap alatt a m?füvön törökülésben

szinesztéziára hajlamos, szintetikus meg-

testesülések, a holdkór udvarába pörgetett

méz  a libidó, mint kifejtett bels? szervek,

hüvely a borda s a szív a máj is csak borsó,

gurulnak szerteszét ezen gejl helyen, mint

cenzúrázott szem alól a szabad könny,

cseppet sem lep?dök már meg semmilyen

holnapon, elég volt a sok cirádás házból,

én a bordák alatt egy fadobozban lakom,

csak függ?vé tett az oszthatatlansági mámor,

kiderült, hogy a végtelen valahogy véges, és

port nyel? automatákká avanzsált tömegben

a pultnál, maszturbáló magányomra leltem,

ahogy a semmibe is egyedül katapultál,

hogy bírhatnék ilyenkor magammal, mikor

túl szabad lufik vagyunk egy rövid madzagon,

meg kell tanulnom szép lassan egy helyben

lebegni, ne kapálózz már ügyetlen karom,

ebben a szivárványban jó lesz szürkének lenni,

s így nem nyomhatnak a neonszínek sem agyon