Seres László : Éjfél

Nyomtatás

Percelget a ma, még ölbevesz,

leveti elnyűtt köntösét.

Lassan hunyorít fáradt szemem,

függönyt ereszt rám a sötét.

Széthullt könyveim az asztalon,

tollak, elsárgult füzetem

lapjaiba befordult a csend.

Összezuhant lélegzetem.

Elnyúlnak a betűk a kézben,

szétfolyik minden gondolat,

lassul a szívverésem, mára

eltemetem a gondokat.

Félbevágott szavak, ácsorgón

ütközőre tolt vagonok.

Várják a hajnali indulást

holt rímek, összedőlt sorok.

Csak az óra surrog, körbejár,

léptei neszét hallgatom,

szűzi táncát fénnyel és árnnyal

szekrényen, ágyon, falakon,

ahogy ölelkeznek egymással

szótlanul magamra hagyva,

mintha én sürgetném az éjfélt,

hogy menjen. Ő meg maradna.