Nap: 2018.03.20.

Vers

Megöregszünk

2018.03.20. Kozák Mari 6

  Az ember egyszer csak megöregszik és elfelejt szavakat, nem tudja már merre kell menni s ázik egyre kapuk alatt, karján szerelem helyett ül a tegnapok bús magánya, és ujjai közt csordul a léha (má)ma…   egyszer csak jönne a [… Tovább]

Vers

Holtnyelv

2018.03.20. Ernst Ferenc 5

    Magam vagyok a megérthetetlen. Nyelv, melyet egy ember beszél. Magam alatt vagyok, és én vagyok felettem, szembe szélnek lettem egy másik szembeszél. Tombolhatnék, akár az orkán, lehetnék üvöltés mások torkán, káromkodás, rontás, átok, de csak néma szó leszek, [… Tovább]

Vers

Nehéz téma

2018.03.20. dudás sándor 2

    A szeretetet próbáltam magyarázni a folyónak, egykedvűen folyt tova. Próbáltam a fáknak, a lombok kedvesen  bólogattak. A füvekből csak egy szál reagált megértően. A napszakok  közül a dél emlékeztetett köznapi tettére: asztalt terít, terítéken tányér, kanál, villa, kés. [… Tovább]

Vers

Szinguláris gondolatok

2018.03.20. Bíró Rudolf 4

  A dobhártya először a csendet érzékeli. Azt vesszük észre leghamarabb, ami nincs. A káoszban ma már a rend is érvénybeli, Sokan gondolják így, a többin szájbilincs. * A borsó szem vajon milyennek látja a fejtés pillanatát? Lepke-érzésként? vagy konformista [… Tovább]

Novella

Matilda és a galeri

2018.03.20. dr Bige Szabolcs- 18

(részlet valahonnan)   — Hogy vagy? Mi a helyzet veled? — érdeklődött édesanyja, mikor hétvégén találkoztak. — Mi lenne? — válaszolt Matilda. — Jól vagyok. Tanítok a liciben. A líceumban. — Szereted a munkádat? Szívesen csinálod? — Hát persze. Emlékszel, [… Tovább]

Karcolat

Utazás 5. (Rendhagyó útitárs)

2018.03.20. Szulimán Eleonóra 16

saját fotó     Elhelyezkedem az ablak melletti ülésen. Még tíz perc az indulásig, egy örökkévalóság. Kinézek a vonatablakon. Sokadjára csodálom már a patinás békéscsabai állomást. Az 1933-ban épült műemlék három évig tartó munkálatokat követően újra eredeti pompájában díszeleg. Kiböjtöltük. [… Tovább]

Vers

Cím nélkül 54

2018.03.20. Dezső Ilona Anna 4

Illusztráció: saját kép, 40 x 40 cm, vegyes technika – vászon. nem akarom érezni dögszagú hőhullám erejét izzadt testemen amint belemarja borzongó bőrömbe sós ízű csókját… nem akarom olyannyira, ahogyan kurtizán kívánhat feloldozást, bár tudja, hogy minden éjszaka szúrós arcával [… Tovább]

Vers

Torony-álmok

2018.03.20. Bogdán Mária 16

Az a templomtorony mindigbelepofátlankodik a kilátásba,bizonyára, képeslap szeretne lenni.Hát, egy toronynak is lehetnek álmai. Állítólag. Végül is, nem árt vele senkinek. Nem tudom, miért haragszom rá olyan hitetlenül.Tán, mert folyton kelleti magát. Gólyákat altat, fecskéket röptet,hársak illata mögé bújik, vagy éppen beleolvad a téli tájba. Holnap vasárnap. Fekete [… Tovább]