hiába élsz bármit is –, ha egyszer élsz; s kit értenél meg, hogyha mégis többet; ki játszik, annak célja örök élet, aztán elunja játékát a gyermek; de az, akinek halandóság volta, és örök élet felé fedi hártya, [… Tovább]
RÖNTGEN Felvarrt könnyek csupán táskás ráncaim, átsuhanó látomás keselyűm, arccsontom. Mint gonosz boszorka, int a varázsló: mit kalandnak vélsz, belső harcos férfigondja. Minek kötsz elengedés, sok énre kiterjed; tiszta szólás, csontfehér máz koan kezed, elsuhan szabad reptében szent térdkalács. [… Tovább]
RÖNTGEN Vers vagy próza? Prózavers? A mindent tudó google szerint: A prózavers: olyan költői szöveg, amelynek a formája próza (lapszéltől lapszélig terjedő tördelésű), de nagyfokú költői intenzitás jellemzi. Történetileg két fontosabb változata alakult ki: a hagyományos lírai kifejezőeszközöket mellőző, leginkább [… Tovább]
Zsongott a kert, a rét, az erdő. Lekerült a kucsma, bunda, kabát, meleg lopakodott az emberek szívébe. Tavaszodott. A ficánkoló szellő megkergette az égen legelésző felhőket, és friss földillattal szórta be a levegőt. Kinevetett a nap, sugarai erőre [… Tovább]
nem fogok sem sírni sem ölni karom végén két ökölnyi tehetetlen düh lapul magány bokroknak jó alom táptalaj lesz a fájdalom távolságunk fényt gyalul arany kupákban gyűlőlt méreg ránk vastagszik mint fakéreg az elmúló idő utolsó kortyaim ajkadról [… Tovább]
