Vers

Kis szívzörej

Már nem kérem, őrizd sejtjeidben bőrödre rajzolt szerelem köreim. Minek? Kioltottad a fáklyát.   Hónapokig gyűrtem kiszáradt számba  az ételt, s nyeltem íztelen, egy falat mégis fenn akadt.   Tudtam, csak vesződik az ember és  meddő az akarat, ha gúzsba [… Tovább]

Vers

Szer-telen

  Végzet-igéző visszatáncolása mulandóságnak sírhelyet ás;rájönni: itt minden folytonos és örök,ettől a tudattól földre eget lökök,egy kicsi darabot a csillagcsuporból,miből álmaim iszom, s e nem épp bortóljózanul leszek legrészegebb, nem kell szesz,szimbólumszaltót dobok, hiszen egy rekeszbúfeledő elixír nem az átoktelt [… Tovább]

Vers

Álom

  Istent pereltem, a vád pedig ellene nem volt más, mint hirtelen halálom.   A csontokban  didergő  időt  szólítottam  tanúmnak.   Testemet  repkény módjára behálózó  vérköreimből  az élet  elfogyott .   Ennyi volt hát?   Dühödten  s vádlón  támadtam  teremtőmre, [… Tovább]

Vers

Pró(ba)ba

  Arcomba robbanó perctöredékek,idő harapta sebhelyek,folt hátán folt bőrmellényemennásztáncot járnak döglegyek.Most én töröm szét a percet– kitépve tőből az idő vasfogát –magam összerakvaváltom ki létem zálogát.Egyszerre vagyok itt és mindenütt,gondolva mást is, mit lehet,nem érdekel, a felsőbb rendmiként szab időmnek [… Tovább]

Vers

Aratás után

Fürge szél tollászkodik a csonkára metszett búzaszáron, édesen morog, mint kisded szívében gömbölyödő  álom. Boglyákra huppan az alkony szilaj fénye, majd átadja helyét az est, és szikrázó gombokat ölt égre.   Békésen elszunnyad a munkás is, álmában ő is ezüstport [… Tovább]

Vers

Hétköznap

A hétköznapok robotokká tesznek bennünket, látszólag minden ismétlés, tanulunk gondolkozás nélkül tenni, cselekvés nélkül gondolkodni, vagy lélegezni amikor vers születne, verset írni, ha lélegzetünket összekócolnák túlfűtött érzelmek. Ezt a karma jógát, ha szeretjük ha nem, művelni jó, akár botanikus szenteli [… Tovább]

Vers

Fordítva hazudni

      Dobol a félelem. Ketyeg az időtlenség…Eszik az élelem. Már lesz a “jaj, ne még”.Dobog az ész. Fordítva szeretlek.Lobog a víz. A hívő eretnek. Alapvető a más. A sebek oly szépek…Hiányt ölel a társ. Felhő egyre mélyebb.Métely igéz. [… Tovább]