Vers

Tíz perc

Neved betűivel játszom, a függöny redői közt ábrándosan lóg a reggel, félretett idő hintáz a kopott óraláncon, még tíz perc… Az ablakon túl mint kifeszített vászon, mozdulatlan áll a tér, szemközt alig láthatón remeg a fakó házfalakhoz bújt tegnapi meleg. [… Tovább]

Vers

Leképezés

    Másik szellemi miliőben jártam. Láthatatlan pelyhekben hullt agyteker-vényekre gyógyító betűnként – olyan ez mint a hó, könnyen ráolvad – a pillanatban fogant lélekérzet, lélekrezignáció, világunk változóját formálja át örökkére. A szép akkor az, ha felserken az értelem ereiben [… Tovább]

Vers

Mennyei magány

a kivetettek egykedvűségének vásznára haldokló gondolatot fest az esta vértelen húsra közöny feszül s ebek módjára szűköl kéj nélkül az éj úgy simul az elfeledett  menny a talp alá mint keresztfára az átokkönnytelen- könyörtelens míg a kegyvesztett idő sebeket hasít a láthatóba a láthatatlanmalaszttal vigasztal kihűlt léleklángot melenget koldushad uraletépett arcokra foltozgat fél [… Tovább]

Vers

Baracskán barackot nem

Derecskén cseresznyét párjának   Baracskán barackot nem szedtem mert barackot azt nem leltem   Baracskának börtöne van sej, Annamajor arról híres hej! A börtönben rabok vannak nem barackok (Obamák sem)   Így barackot, azt nem szedtem, mert azt csak a [… Tovább]

Vers

48

  Hajnali 4, már nem váj sebet a lámpa a sötétbe, a pupillát ingerlő hatások teljes hiányában a gondolatok homogén szövetén mint ciginyom a szalagváltáskor a jobb felső sarokban megjelensz: vakon robogó vonat, pontnyi lámpafénnyel, mint elhagyott házak ablakaiban a [… Tovább]

Vers

A magam igazával

    A magam igazával akartalak megnyerni magamnak, késsel szeletelni a kenyeret, felületet nyerni a vajnak, valahogy így akartam beléd hatolni, hogy érezzem az önzés örömét, s ma úgy látlak, mint egy szűz és szemérmes nőt, akit megerőszakolnak, majd hirtelen [… Tovább]