D. Bencze Erzsébet : Versbe írlak

Saját fotó

 

 

 

Csillagok fényénél számlálom éveim.

Porszemnyi a lét.
Mennyit ad még?

 

Nesztelen léptek talpam alatt.

Minden télen visszasírok száz tikkadt nyarat.

A mézillatú tavaszok is rég elhagytak,

hiába mesél rólad a zúgó hárs,

messze jársz…

 

Versbe írlak –

 

Csöndből felbukkanó szó, s a leváló gondolatszirmok

mint halk levélhullás surrannak lábam elé…

Illanó csókoddal ajkamon

szemérmetlenül köszönt rám az alkony.

Vörös rakétáit nesztelen szórja szét,

barna árnyakkal vonja be a házakat.

(bár ne látnám az andalgó párokat)

Hópelyheket szitál az ég, feltölti a teret

– súlytalan gondolat –

csendre csend felel…

Itt vagy velem.

 

Versbe írlak –

 

Hosszú, hideg az éjszaka.

Ködbe burkolódzik a hajnal.

Kúszó uszályát vonszolja maga után lassan,

szorgos kezek bontogatják az éji homályt.

A nappal már oly közel,

de párnám ezerszer visszaölel…

 

Maradnék még. Jó ez a borzongás.

Ablakom alatt feketerigóm megszólal,

s az álomittas mélyből

halkan szabadul egy sóhaj.

Rám köszönt a bizonyosság…

Nem talál meg több mondat.

Leteszem tollam.

Szeretném magam mögött tudni ezt a telet.

A tájra szemfödél borul, és megvárom,

míg leválik rólam az utolsó kenet…

 

Ma sem remélek újabb csodát,

nem jöhet rosszabb a tegnapinál.

Felhőrojtokba kapaszkodik a fohász,

csikorogva szökken a február.

 

2016. február 29.  

Legutóbb szerkesztette - D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873