Vers

Versbe írlak

Saját fotó       Csillagok fényénél számlálom éveim. Porszemnyi a lét.Mennyit ad még?   Nesztelen léptek talpam alatt. Minden télen visszasírok száz tikkadt nyarat. A mézillatú tavaszok is rég elhagytak, hiába mesél rólad a zúgó hárs, messze jársz…   [… Tovább]

Vers

Szív

Nem tudom, kevésbé őrült leszek-e, amikor valóságnak hihetsz, és én úgy érezhetem, mint a biztonság lapátkezét, tenyeredet? Mosollyal, eltanult bölcsességgel, szeretetbe csomagolt minden. Emberek felé nyitottan, áldozatkészséggel, erős tartóoszlopod körül – mint szüleik mellett a gyerek – vinném tovább szellemed. [… Tovább]

Vers

Mindenem

….   Újra és újra elengedem emlékeim,elcsépelt árnyékként kúsznak túl a kiskapun.Édes élet? Ugyan… Egyre mélyebbek sebeim.Csupasz világomban fázik fedetlen tegnapunk.Lehullnak karjaim, mozdulatlanok márvány köreim.   Tövisként tapad pórusaimra tudatlanságom,tökéletlen minden maradék pillanat. Álmaimban olyan vagyok, mint füstszalagra rajzolt vigaszom,mint [… Tovább]

Vers

Édes álmok*

Saját magunk mellett Háttal az időnek Állunk meztelenül Tükör előtt   Ott pulzál Ott pulzál bennünk Valami halhatatlan Valami ellenállhatatlan Valami örök vonzerő   Mindenki keres valakit   „Van aki használni akar téged Van aki akarja hogy Te használd őt  [… Tovább]