Gyerünk, most már csináld végighazug félmosollyal arcodon,ne félj! Gyorsan túl leszel majd rajta.Rajta, rajta, leszakadt a pajtamindenki akarta, mindenki akart atestemből egy darabot, mely önmagáért töretett meg. És tömegek állták körbeés tépték, tépték a húst, a vér csak úgy spriccoltszanaszét. Szentfazék, szentfazék, [… Tovább]
nem maradtál árva, kertedben neked nyílik szerelmem ezernyi virága, madarak viszik szárnyuk alatt érted síró szavam, és fáidon terem válladra kapaszkodott nyaram, volt tavaszom ablakod alatt dúdol altatót, párnám ráncai közt huszonkét év dalol, ne sírj anyám nem maradtál árva, [… Tovább]
Illusztráció: saját festmény, 70 X 50, vászon-olaj testbe fúródik a bánat kereszten függ a szenvedés megváltás a halál amott játszik egy fénysugár kárpit reccsen nap elé vág a hold s mint bírája előtt a vétkes leborul a nép későre [… Tovább]
Pamflet (egy háziasszonyhoz, ki bőszen védte abalé illatú kaktuszáról írt, irodalomnak hitt ünnepi remekét) Írhattam volna ütősebb verset is, mely a lélek mélyét úgy tárja fel, hogy megidézem Hamvas cikkeit, s hozzá rizskását, ahogy az abalé illata [… Tovább]
éke rajtunk, kik nyugalmat merítünk, amikor a boldogságot már nem szükséges elsietnünk; csókunk, vetkezésünk, testünk tánca lassan kibomló lótuszvirág. Minden drámán és elfolyt könnyeken túl én várlak és te vársz. Arcod két tenyerem madárfészkében, fájdalmaink már megrendült madárfióka-csipogás. [… Tovább]
