Nap: 2016.03.07.

Vers

Végeláthatatlanul

2016.03.07. Zajácz Edina 1

Itt maradtál szeretni engem,figyelni szomorú szemeimben a lobogást,el ne tévedj mellőlem a vaksötétben,mint egy országúti halk susogás.Az egyetlen teljesség, hogy szeretlek,végeláthatatlanul körülötted jár az idő, vajon hány üres éjszaka rejt még köpenyébe, míg újra vállam rejtelmébe ereszthetlek? 

Vers

Nőnap elé

2016.03.07. Serfőző Attila 3

(2016)   Amerre jársz,  a deres-hajú reggel napfényből csordogál, s elinal a vak hideg.   Ott ahol élsz, hegyek borulnak eléd,  és a szikkadt vágy  nesztelenül  tovaténfereg.    

Vers

Újholdkor

2016.03.07. Szilágyi Erzsébet 3

  furcsa álom lepett meg az éjjel,régi kedves kérdőn nézett rám,barna szeme csillogott mint akkor,csak az arca volt rideg halott.beszélgettünk úgy, mint sok-sok éve,bevallottam, hogy beteg vagyok;vigasztalt: a bú, a baj is múló,minden földi kín csak átmenet,lelke sajdult hirtelen meg [… Tovább]

Vers

– égbolt –

2016.03.07. Kőmüves Klára 3

Az égboltban végre felhőtlenül vásárolhattam tegnap,hála a figyelemfelkeltő, fényes, kék kirakatoknak.Mielőtt elkapkodták volna mindet, vettem egy kékfalúházikót Pécsett, a kéményre egy kék szín gólyafészket.Aztán beszereztem félholdnyi kékerdőt a fák miatt,hogy nyáron áldhassam majd szűrt kék árnyukat,s mintha a nyakamba szakadt [… Tovább]

Vers

felhőlovag

2016.03.07. Márkus László 4

  lenézem a világot felhő szélén lógatva lábam miközben csillagokat majszolok alant templomtornyok legója réztarajú szélkakasok széltyúkokra vágynak bámulom a fejveszett futkosást ami talán az élet vagy melyet annak gondoltok hová tűntek a szép remények elillantak mint a múlt miként [… Tovább]

vegyes

Álmaid felhőjén

2016.03.07. Radnó György 0

…közben kezedről kopik a bőr, mégis fiatal színű a vasárnap. Zsebedben galaxisok zörögnek.A fényévek között kotorászva találod meg a szülő földet,mely étvágyat gerjeszt a tudásra. Türelem-tudóst teremt az időd,szokásaid lesznek avíttak,közben kezedről kopik a bőr,mégis fiatal színű a vasárnap. Agyunk az [… Tovább]

Vers

Világszínpadon

2016.03.07. Schmidt Tibor 8

“Lelőjem? Mi? Lőjek, vagy ne? Tüzeljünk?? Ezt kérdeztem! És lehet? Nem tudom! Ezt próbálom kideríteni!- Adj egy rágót! – Már kaptál… Fegyver van nála! Bizony! – Gratulálok, lőttél magadnak egy szerecsent!” (Three Kings- Sivatagi cápák)     Lehet teljesen üres [… Tovább]

Vers

Várlak

2016.03.07. Pilla S.M 6

  Mire megjössz, elpakolom dühöm a szekrénybe. Rágja szét a moly, mi a dér elől menekült mélyére. Pírt ütök arcom sápadt színére… Keményen, csak ne vádold magad, hogy én, smert te… Meztelen várlak. Ha korán jössz is felkészülten, bőröm nyugtassaszitkod, [… Tovább]

Mese

Vica és Csin történetei — IV.

2016.03.07. Győri Irén 6

Alaposan megugattam a börtöndobozt, de hiába, az nem tűnt el. Csak nagy kevélyen terpeszkedett az íróasztal mellett.   Újdonsült barátom berendezett nekem egy nagy dobozt hálószobának. Amikor megláttam a nagy börtönt, teljesen rosszul lettem. Minden kínom eszembe jutott. Az ilyen [… Tovább]

vegyes

Karácsony

2016.03.07. Biró Erika 0

Kakaó a tejbegrízre, disznóvágás minusztízbe. Orrvérzésig tomésdzserri, bodzaszörpből tízliternyi. Krumplicukor, turbórágó, Szabad Földből papírcsákó. Énekkar és sportfogi, síntengerben szolnoki nagyállomás kalauzzal, kirándulás különbusszal. Karácsonyok, s várva-várt visszaszámlált éjszakák. Konyhaszekrény, fűszerillat, bögrémből már rég elillant gyerekkorom megkísért, hát hazamegyek bejgliért. ———————————————– [… Tovább]

Élménybeszámoló

Cote d’ Azur -Azúr Part Cannes, Eze Village

2016.03.07. Koosán Ildikó 4

III./a rész   Cote d’ Azur  -Azúr Part Cannes,  Eze Village                                                                                                                                 Útinapló   Az ember, ha időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve utazik, válogassa meg jól, hogy hová és miért; mit profiltál testben, lélekben, látványban, mi lesz az, [… Tovább]

Vers

PLUTYKA

2016.03.07. Böröczki Mihály - Mityka 2

  Könnyű étek volt. Szegényfőzelék, Nagy tányérja az éhesnek elég. Ha előfordult, nem csinált csodát, de bírta az ebédet, vacsorát, úgy adta magát, mint ki enni kér, hát dukált hozzá pár karaj kenyér, az orromnak üzente a jelet, a kelkáposzta, [… Tovább]