Borszéki Ildikó művésztanár emlékére Kép: Borszéki Ildikó: Hattyúk – textilbatik Mióta Ámor elhagyott,ajkadra fagyott a mosoly.Azon a napon bús mollbanénekelt a főnixmadár,örökre elrepültek a hattyúk,s velük egy élet elszállt – Magaddal vitted párnádba süppedt vágyaidat.Uszályon járt a köd utánada [… Tovább]
Még homályosan látsz, önfegyelmet erőltetsz, szép hosszú szempilláiddal feded el gyönyörű szemeidet. Mindenhonnan kivágyik a fájdalom, és akár tenyérben tartott részecskék, úgy csurran alá. Az első csepp homályos. Kilépsz önnön derengő valóságodból, már nem érdekel a rád zúdított, sáros homokvihar [… Tovább]
Ahol a fák örökzöldek Koosán Ildikó Nézd a hegyoldal színeváltozását,őzbarna, olajzöld, sárgába hajló,hó, jég a csúcs, felhőkig robajló, lent tőzike-mező, szívesen járnád; napfény melengeti földi csillagokparányi kelyhét, virít a moha, érzed- e, üzen az édes mostoha,s a beléd plántált örökzöld magok [… Tovább]
