Böröczki Mihály - Mityka : Aludttej

Ott ringatózott izzó hófehéren,

a cserépköcsög óvó hűvösében,

a fölét jó előre már leszedték,

de két kezemtől megringott az egység,

fölizgatott a remegő fehérség,

s csak kerekültem körbe, mint az éhség,

de bőven jutott a kerek egészből,

a kútból fölhuzzintott hidegéből,

a karaj kenyér hozzá-falatából,

a telhetetlen bélű nagykanálból,

nem áldottam a rám könyöklő sorsot,

csak boldog voltam, mérhetetlen boldog,

és mint akit még az Isten se bántott,

egy szusszal faltam föl a nagyvilágot.

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1008 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.