nemojano : És száll a csend

“És száll a csend – a hold mosatlan
ablaka mögé lép az Isten;
egykedvűen néz – túl homályos
üveg, hogy lásson és segítsen.”

( Baka István: Nyár. délután…)

 

 

 

És száll a csend a parti fákra
száll és ott remeg magában
leejtett cigarettád
parazsa éget
homályba vesző lélek

 

vagyok a Föld kolonca

 

és száll a csend az öblök szélén
száll s ki tudja milyen mélység
vonz s hová jutok
A nagy Cet gyomrában
ha alkuszok

 

Istennel

 

ki véd meg
kinek leszek az ebédje
kiégett bokrok tövében
ki látja merre szálltam
hol nyugszik meg az árnyam

 

szoknyád hasadékába

 

miként az öledbe
szűk verembe esve
könyörtelenül remegve
hová zuhan a lelkem
és a testem

 

ki tudja

 

talán az Isten
ki hold-ablakán kilesve
cserepekből rakja össze
a kerítést amin felhúznám
magam

 

szálkásra bomló ‘Magdolna-zápor’

 

a hajam lobogna
‘a fű komoly meleg szagában’
vagy épp a Cet szájából
kikandikálva
hitetlenül a szálló csendben

 

Isten megfér a szívemben

 

Legutóbb szerkesztette - nemojano
Szerző nemojano 63 Írás
Németh Jánosnak hívnak, s mert ha a telefonkönyvet felütöd, s kb. 100 Németh-et találsz, ezért vagyok csak nemojano, ebből eddig még egy van.