Seres László : Deákné…s a vászon

2014.11.03. Seres László Vers 12
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

 

Bevallom, nem voltam különb másoknál,
bár némi vásznat emlegettek rég. 
Voltam vásott kölyök, máskor meg derék,
sőt derekabb annyi más vásottnál.

 

Megtettem mindent, azt is, amit nem kell, 
lássák, nem vagyok egy-részre hajló. 
Őserő vonzott, éreztem, mi a jó, 
megbékéltem saját vétkeimmel.

 

Hírbe hoztak csak, de szép volt Istenem, 
mintha a mennyben parázson járnék. 
Bevallom, ártatlan voltam, s Deáknét
sajnos ma már meg se ismerem.

 

Legutóbbi módosítás: 2014.11.03. @ 20:36 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.