Karcolat

Húsevő virág

Egy nő legyen mindig rejtély, megfejthetetlen rejtvény… Az unalom fotelébe süppednénk, ha időnként nem lennének titkos gondolataink. De vannak! Jössz játszani?   Néha megnyílok, mint egy kagyló, és hagyom, hogy megrabold igazgyöngyeim. Azt gondolod, hogy te veszel el valamit belőlem, [… Tovább]

Karcolat

A jó fogás

     Sárika imádta vörös biciklijét. Már akkor boldogságban úszott, amikor tavaly nyáron potom tízezerért hozzájutott az ugyesfogas.hu-n. A régit ugyanis fényes nappal a forgalmas utcáról lopták el, egy rikító színű mozgó plakáttal együtt. Ma is felhőtlen vigyorral az arcán, [… Tovább]

Kisregény

Csaksimán Dávid – második rész

  Egyszer négy keresztény barátommal együtt csatangoltunk a Feneketlen tó környékén. Aztán kiderült, hogy egyikünk, Gabi, aki kimondatlanul is mindig csoportunk vezetője volt, véletlennek álcázott hadművelettel terelget bennünket a XI. kerületi cisztercita templom felé. Már ennek közelében beszélgettünk, nevetgéltünk oldott [… Tovább]

Novella

Az utolsó esély

A józan ész már nem segített. Turay ökölbe szorított keze ütésre lendült. Az előtérben posztoló rendőrrel akarta megértetni mit akar. — Entschuldigen bitte… — kezdte, de a folytatás elmaradt. Egy szó sem jött a nyelvére. A rendőr egykedvűen ült magasított [… Tovább]

Pamflet

HOPP

– Kádárká – vetette közbe, palócos tájszólással, az egyik asztal alól, borízű hangon Kisslakmeghy Laci, …avagy a demokrácia diszkrét bája   A Vidám Sírásóhoz címzett romkocsmában zsülienre lehetett szeletelni a sör, bor, a pálinka szagából és mesterséges bagóaromából előállított szmogot, [… Tovább]

Anekdota

Zéró önismeret

Nézzétek őt. Butuska, gátlásos, lerí róla a jóindulat. Régóta ismerem. De ott a csupa kerekség downkóros lány, mennyi feltétel nélküliség, nincs benne istenhiány, vidám. Aztán jön lila blúz. Kilóg, pedig amije van is megereszkedett. Vénleány, ábrándos, szomorú romantikus, félmosolyában visszafogott [… Tovább]

Vers

Kerek

  Az éjszaka hamis kincseket rejt,húsomba mar.Megkopott múltam életre lehelem,ereimben lassan hömpölyögsz. Nem mozdulok, mezítelen most a vágy, illatos levendula.    

Vers

A nagy aszfalt

Még emlékszem, egy hosszú nyáridőben, nagy hír vert izgalmat a gyerekfőmben, hogy zökkenőmentesre flaszterozták a szomszéd falu főútjának hosszát, a nap a nyarat izzasztotta éppen, egy nyűtt kerékpár volt a segítségem, bősz jó kedvemben titkon vettem rajtot, jaj, messzi volt, [… Tovább]

Vers

Hazatérők

    Monotonná válik a hajtás, mikor  biciklire pattanok reggelente,  egyik házból ki, a másikba Tibor  bácsi vár, már bevizel éjjelente.  És amíg tisztába rakom az ágyat,  ő századszor meséli el afférját  a tsz elnök feleségével, megfáradt  arca mosolyog, miközben [… Tovább]