Marthi Anna : woodoo

kassai íjként feszül szemöldök-ívem

agressziót lő a fürdőszoba tükörbe

egy doboz haiku piramis-alátét lenne

woodoo-ölreményem oda zártam

kivágott fotón sírok azóta is mű

selyem kombinéban térdnadrág

rajtad homlok-összekoccanásban

egy fiú egy lánnyal láp is lazul is

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak