George Tumpeck : Hideg vacsora

saját fotó

 

 

Pattogó tűz szikrákat szór az égre,

messziről látszik izzó sárga fénye.

Hajnalra kihűl, hisz hideg volt az éj,

csak a szél susogja csendben — ne félj!

 

Ha volna Isten, én biztos mondanám,

nem érhet semmi baj, hisz itt van anyám.

— Az ördögi kacaj és fekete árnyék —

egy üveg bor és őszülő halánték.

 

Ez maradt nekem és néhány régi emlék,

üres szavak, magányos, csendes esték,

egy hideg vacsora, egy felborult pohár,

csonkig égett gyertya, csendes félhomály,

 

elszáradt virág — arcra fagyott mosoly,

lerágott csont körül a kutya kóborol.

Vita a visszhanggal, csak lesütött szemmel,

világot váltani őszinte szeretettel.

 

Legutóbb szerkesztette - George Tumpeck
Szerző George Tumpeck 301 Írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem