Dvorák Etela : Lombtalan

Nyomtatás

Nézd a hold arcélét,

fény lett mosolya, 

összezsugorodott levelekre

feszül,

rátapad.  

Gyöngéden tenyeremre fektetlek,

életre lehellek a kacaj nélküli

nappalokban.

…és görnyedésig vonszollak

a lombtalan télben.

Látod,

botladoznak álmaim,

vágyaim lüktetnek,

megtűrt valóságba vonszollak…