Bakos Erika : Amulettre vésett…

2013.11.13. Bakos Erika Vers 0
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Sír az ég, szitáló eső simogat,

 a bőrömön megfagyott vízcseppek,

 lélegzet fojtva rejtem el kínomat,

 hogy ne lássa senki a könnyemet.

 

 Amulettre vésett nevedet őrzöm,

 csontkemény anyag, mint a hit bennem,

 hogy találkozunk, de addig vergődöm,

 s’ barázdát vés az idő szívemen.

 

 Sír az ég, fenyőág veri ablakom,

 szekrényemben meglapul még ruhád,

 magány félelme kúszik a falakon,

 …majd elűzi szerető fényaurád.

 

Legutóbbi módosítás: 2013.11.13. @ 09:40 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.