H.Pulai Éva : Egon Schiele és kora

2013.06.26. H.Pulai Éva Hírek 8

Egon Schiele a Szépművészetiben / ©Önarckép lampionvirággal, 1912, Leopold Museum, Bécs

Egon Schiele és kora – Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból.

A bécsi korai expresszionizmus nagy hatású alkotója, Egon Schiele és a stílus számos további bécsi képviselője mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum június végén nyílt kiállításán. A több mint 80 alkotást bemutató Egon Schiele és kora című kiállításon több mint félszáz mű látható a címben szereplő művésztől, amelyek zöme a bécsi Leopold Múzeumból érkezik Budapestre.

A Szépművészeti Múzeum szeptember végéig látható kiállítása a 2010-ben nyílt Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió kezdeteit bemutató tárlatának mintegy folytatásaként a következő generáció legjelesebb alkotójának, Egon Schielének művészetébe, s kortársai segítségével a Jugendstilt felváltó bécsi expresszionizmus kialakulásába kínál betekintést. A tárlatra a Schiele művekben a világon leggazdagabbnak számító bécsi Leopold Museum gyűjteményéből érkező 70 alkotás a Szépművészeti Múzeumban őrzött Schiele és Oscar Kokoschka rajzokkal, illetve festményekkel, és néhány magán gyűjteményben lévő, eddig kiállításon még nem szerepelt művel egészül ki.

Bodor Kata, a kiállítás kurátora beszámolt arról, hogy a tárlatra érkezőket a bécsi korai expresszionizmus nagy hatású alkotójának egyik főműve, az Önarckép lampionvirággal című olajfestmény fogja fogadni. Az első teremben a mindössze tízéves alkotói periódus első felének munkái kaptak helyett, itt láthatók majd a szecessziós korszak rajzai és az önarcképek többsége.

A mostani kiállítás középpontjában Egon Schiele (1890-1918) áll, akinek rövid, mindössze tíz éves alkotói pályafutásáról mintegy ötven alkotás ad keresztmetszetet. Schiele az akadémiai stílusú festészettől jutott el sajátos expresszionista kifejezésmódjáig, a portréfestészet hagyományos felfogásától a műfaj újraértelmezéséig. A bécsi expresszionizmusra jellemző módon modelljei lelki világát is megpróbálta megjeleníteni a vásznon. A portrék és az önarcképek között kölcsönhatás is felfedezhető, Schiele gyakran saját személyiségét vetítette ki modelljeinek ábrázolásában.

Bécs pezsgő kulturális életében a szecesszió század eleji sikere még javában izzott, amikor már megjelentek a „trónkövetelők”. A vadabb, lázadó (Schiele, Kokoschka) vagy szorongató magányába zárkózó (Richard Gerstl) alkotók lelkes támogatókat és hangos kritikusokat egyaránt szereztek maguknak, miközben alkotásaik még sokszor magukon viselték „mestereik” (Klimt, Moll, Kolo Moser) hatását is. Ebbe a sokoldalú, művekben és művészeti diskurzusokban gazdag időszakban Bécs és Budapest kapcsolata is termékeny korszakát élte, ezt bizonyítja, hogy Schiele és más osztrák művészek – köztük Gustav Klimt is – éppen száz éve (1912-ben és 1913-ban) fővárosunkban is bemutatták legújabb műveiket. A mostani kiállítás középpontjában Egon Schiele áll, akinek rövid, mindössze tíz éves alkotói pályafutásáról mintegy ötven alkotás ad keresztmetszetet. Schiele már 16 évesen a konzervatív bécsi Képzőművészeti Akadémia legifjabb diákja lett, de ezt néhány diáktársával hamar elhagyva Neukunstgruppe (Újművészet-csoport) néven művészcsoportot alakítottak. Művészetét a Secession vezéralakja, Gustav Klimt és az egyesület kiállításain szereplő vendégművészek (Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Munch) befolyásolták. Klimt erotikától sem mentes női aktjai – amelyekből néhányat mi is bemutatunk – közvetlenül hatottak a műtermében megforduló fiatal művészre. Schiele zaklatott vonalvezetésű, szorongásokkal telített aktjaira, kisvárosi tájaira hamar felfigyelt a közönség, de a nők és férfiak, sőt sokszor serdülők tabukat nélkülöző ábrázolásaira a hatóság sem maradt érzéketlen, így „erkölcstelenség” vádjával rövid időre börtönbe is került. A Schiele által alapított Neukunstgruppe köréhez hamarosan csatlakozott az osztrák művészet emblematikus alakjaként kiállításunkon is szereplő Oskar Kokoschka is. A csoport tagjai és így tárlatunk szereplői között találjuk továbbá Albert Paris Gütersloht, Hans Boehlert és Anton Faistauert is. A bécsi expresszionizmus legtragikusabb sorsú alkotója a magányos és 25 évesen öngyilkosságot elkövető Richard Gerstl volt, akinek egy női portréja és két tájképe kiállításunkon is bemutatásra kerül. Az osztrák expresszionizmus továbbá olyan jelentős, ám nálunk alig ismert alkotók révén elevenedik meg, mint Anton Kolig, Leopold Blauensteiner, Herbert Boeckl és Max Oppenheimer.

„Évek óta tárgyaltunk a Leopold Múzeummal egy hasonló kiállítás létrehozásáról, ennek eredménye, hogy a világ legnagyobb Schiele-gyűjteménye most hetven alkotást kölcsönöz a budapesti kiállításra” – mondta el Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: az árvíz miatt az utolsó pillanatig kérdéses volt, elindulhatnak-e az összesen jóval több, mint 100 milliárd forintos biztosítási értékű művek, végül azonban megérkeztek a szállítmányok.

A kiállítás két teremben 12 nagy tematika köré építve mutatja be a korszakot. Az Identitás, a Secession, az Örökség, a Bécsi korai expresszionizmus, Richard Gerstl, Oscar Kokoschka, az Emberábrázolás, a Stílusváltás Schiele alkotásain, az Anya gyermekével, a Bécsi modernizmus második generációja, az Erotika és Az utolsó évek művei című kiállításrészek vezetik végig a látogatót a tárlaton, olyan remekműveket felvonultatva, mint az Önarckép lampionvirággal, a Remeték, a Fekvő női akt, a Hasonmás, a Trude Engel arcképe, a Halott anya, a Schiele íróasztala, a Lány (Szűz), de látható lesz Schiele számos további aktja és erotikus nőábrázolása is. A kiállításon a közönség találkozhat a bemutatott korszak Szépművészetiben őrzött remekműveivel is, mint pl. Schiele Ölelkező lányok és az Álló fiúakt című remekműveivel vagy Kokoschka Veronika kendője című alkotásával.