Darabos Gábor : A toxikológus vallomása

Kiss Annamária, volt osztálytársam,és jómagam írtuk szakmai vizsga alkalmából. A fejünk annyira megtelhetett információval hogy ez egy vers formájában kiáramlott onnan. Szeretném jelezni hogy a versben mindennek értelme van, és nem csak szakszavak vannak egymásra dobálva. A tanárainknak okoztunk vele pár örömteli percet, remélem hogy Nektek, nöknek is tetszeni fog.

 

 

A toxikológus vallomása

 

Úgy lennék az adrenalin agonistád,

Izgatnám agyad szimpatikus szinapszisát.

Rejteném növekvő depedenciám,

De szememben látszik az aritmiám.

Átvilágítanám derített metszeted,

Átszívatnám rajta semen-em.

Kezedbe adnám elektródomat,

Majd megmérném vele potenciálodat.

Mintám injektálnám a HPLC-dbe,

Befejezném szépen retenciós időre.

 

Atomjaid hadd gerjesszem,

Magas lángon elnyelessem.

Miért vagy te inert mégis?

Ne játszd az elektroforézist!

Egyre magaslik a tolerancia,

Talán elvisz a Coprinus-szindróma.

Xanax helyett legyen Panax,

Ha protondonorként velem maradsz.

Elérem veled a homeosztázist,

El nem választom a két fázist.

 

Te vagy nekem a Belladonna,

Kötődnék veled kovalens módra,

Vagy protonként érezzek vonzalmat,

Feléd nyújtsam hidrogén hidamat.

Ne félj, nem kell ide tűzvédelem,

Elérem gyulladási hőmérsékletem.

Termőleveled mindennap megcsodálom,

Majd organoleptikusan megvizsgálom.

Édesebb vagy minden szénhidrátnál,

Szebb vagy egy pozitív Fehling-próbánál!

 

Szeretlek, ez tudható, mint a DDT kimutatható.

Nemzedékek múlva, nyírfalevél földre hullva

Detektálja feléd érzett szerelmemet,

Hogy holton túl is veled leszek.

Ezért gyere velem, reagáljunk hevesen,

Képezzünk komplexet egy óraüvegen!

Elektronjainkat dobjuk a közösbe,

Delokalizáltan egy aromás gyűrűbe.

Hogy ne szakadj ki belőlem már amíg élek,

Még akkor sem, ha végleg égbe száll a lélek! (A képen az oxitocin nevű hormon látható, melynek nagy szerepe van a szerelmi életben.:)

 

 

Legutóbb szerkesztette - Darabos Gábor
Szerző Darabos Gábor 7 Írás
Huszonkettő vagyok. Nagyjából 3 éve írogatok, próbálkozom versekkel. "Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet." - Hamvas Béla "Mindenkinek joga van a saját őrültségéhez!" - Salvador Dalí