Nap: 2012.11.24.

Egyéb

Most igen, vagy nem?

2012.11.24. Petz György 6

Esküszöm, nekem nem tetszik, bármit írhatsz. Mert te írod, nem én – élményeidnek foglya – mit is mondhatnál, mi úgy érne, mint téged. Én a magamét – lélegzetem, zeném szerint, mi neked más – és visszafelé mit eddig mondtam. Foglyok [… Tovább]

Vers

Mátrix

2012.11.24. Tiszai P Imre 4

* az idő végtelen, s rajtunk múlik, hol tépünk belőle egy pici szálat, vagy éppen a fonalát fonjuk magunkra, mint ahogy a tér koordinátáiban is ott a helye létezésünknek, mi döntünk, hogy egymás kezét szorítva mi vagyunk az origó, vagy [… Tovább]

Vers

Ne bízz!

2012.11.24. Maretics Erika 8

Ne bízz, az ördög bennem lakozik,feketére égett lelkem hadakozika jóval, változom kedve szerint,hidd el, csak bajt, bánatot hoznék rád megint. Ne bízz, a szép mosoly mit sem számít,elárullak téged, ajkam némán ámít.Az igaz állandó ellenségem,értsd meg, félrevezetlek, felejts el engem. Ne bízz, [… Tovább]

Vers

Átkozott éj

2012.11.24. P. Tóth Irén 20

  Csend van megint. Gyilkosok csendje. Csak ezt ne, Istenem! Csak ezt ne!   Kint átkot mormol a sötét, szörnyeket szül az éjszaka, édesből így lesz mostoha, és mostohából bestia.   Isten, ha te így szeretsz, szeresd a kegyetleneket! Hagyd [… Tovább]

Vers

Mint

2012.11.24. Szilágyi Hajni - Lumen 32

    Az idő mindig elvesz belőlünk valamit. Szemünkben óceánok csendesednek, kőarcú angyalokkal beszélgetünk, idegenként sodródunk a nemlét felszínén, szívünkön ordító kráterek, alvó hegyek.   Hűvös kezek simulnak ránk, mint egy születés, mint a halál…  a köd, sűrű fátyolként ereszkedik [… Tovább]

Novella

Valamit nem lehet oktatni

2012.11.24. Bánfi Ferenc 0

Csak elfogúltaknak!!! Kedves Ferenc! Ez az írás olyan, mint az a kevert süti, amit csak bele kell szórni a tepsibe, meglocsolni, aztán majd lesz bel?le valami. Gondozd egy kicsit… Ömlesztve van, és tele hibával: ban-ben tévesztések, köt?szó különírás, vessz?k hiánya stb. (nagyjából jeleztem) [… Tovább]

Egyéb

Az Isten egere

2012.11.24. Mudra Csaba 2

  Nagyapám jó ember volt, bár elverte párszor az ülepem a maga csinálta ostorával.       Emlékszem rá, jó pár csomó ékeskedett a faragott ostornyél végén, azon az átkozott vékonyra vágott b?rcsíkon. Velem faragta azt az ostornyelet.       — Ne úgy [… Tovább]