Vers

?szfirka

az ?sz engem minden éjjel meg-meglátogath?vös ujjal firkálgat szívembe álmokats ha éberen megkérdezem, hogy t?lem mit akaraz ablakon kilesve látom: mindent bús avartakar és lábujjhegyen kering?z bizonyes?könnyeket hullatva kertemen átosons én messze futnék t?le már nyáríz? álmokon

Egyéb

Rómeó és Júlia XXI

avagy a világ legrövidebb drámája     Egyedüli felvonás: Holdfényes veronai éj, Rómeó, a költő, be- , majd csevegni Júliával az erkélyre fellép.   Rómeó: Ezzel a vörös fátyollal, mi árnyával eltakarja, nő a hold, s az ég füstölnivaló kolbászként [… Tovább]

Egyéb

Árnyékorgia

          Elszorultan háborog. Odafent, ősrégi idők kalamárisainak tartalma keveredik egymásba öntött árnyalatkülönbséggel. Nem hevíti magát a fenséges kozmosz és a nagy tömegvonzó felé is bezár. Nem enged kilátni szépséges, időnként szűkre szabottnak érzett planétánkról. Mint zord [… Tovább]

Vers

Egy esőcsepp gondolatai zuhanás közben

A képért köszönet a Blacklamb photography-nak. https://www.facebook.com/pages/Blacklamb-photography/187961587990983   Nagy tenger az élet, Én hullám sem vagyok, Csak apró csepp, félek, Hogy közétek zuhanok. Épp hogy elindultam, A nagyján túl vagyok, És alattam nyúlnak Örvények, túl nagyok.   Sokan vagytok, látom, [… Tovább]

Vers

Csak halkan

régi suttogásod…   Napok, hetek múltak, nem jöttél közelebb kézfogás – pillanat.   Id? már csak olyan, szélfútta, mulandó. Képzeletemben van.   Régi suttogásod, lábamnál neszez? bolond mozdulatok.   Utak futnak messze, vissza sose jönnek, élek, távol t?led…    

Vers

Az elengedés m?vészete

  Elfolyó falak Hadd lettem volna boldog mint a tavak,Fodros holdtükörben alszanak,Voltam volna úgy, mint a szavak,Miket ért? fülek hallanak,Sosem létez? h?s hadak,Vérmez?n többé kiket nem hallanak. Értés, miket széttépték,Ellentmondás és a lépték.Magukat sem védték.A madár, a jég kék.Versek és [… Tovább]