H.Pulai Éva : Kulimáz, spanyolviasz, királypapiros…

Kedvemre való könyveket kaptam a nyáron… Az egyiket megmutatom pár szóban és képben, talán más is érdekesnek, szépnek véli.

 

 

 

Az Europai Manufaktúrák

és

Fábrikák

Mesterség Míveik

 

 

Möller, Johann C.

  Az európai manufaktúrák és fábrikák mesterség míveik / készítette … Möller János ; német nyelvből magyarra fordította … és némelly jegyzésekkel megb?vítve … kiadta Mokri Beniamin ; [a kötetet Sebestyén Lajos gondozta]. – [Budapest] : ÁKV, 1984. – XXXVI, 469 p. ; 19 cm. – (Reprint, ISSN 0231-1518)

Eredeti cím: Die wichtigsten Kunstprodukte der Fabriken und Manufukturen vorzüglich in Europa. – A Pesten, Trattner János Tamás által 1818-ban kiadott mű reprintje

ISBN 963 02 2671 5

 

 

Fülszöveg

 

J. Möller: Technologie című művének Az európai manufaktúrák és fábrikák mesterség mívek címen 1818-ban Mokri Benjamin által kiadott és hazai adatokkal bővített fordítása. Möller a legilletékesebb tudományos forrásokból és egyéb korabeli művekből állította össze könyvét, amely kitűnő tájékoztató és korrajz az 1800 körüli egyetemes gazdasági fejlettségről. Az 1818-ban Pesten Trattner János Tamás betűivel és költségén nyomtatott könyv reprint kiadása

 

 

Részletek a könyvből:

 

„Az ezen könyvben találtató, általam formált, egy két újj magyarszókrúl ez alkalmotássag többet szóllani szükségesnek nem látom; mint a’ 404 és 406 §§ alatt lévő alkalmatosság szerint tett jegyzéseimben röviden említettem, még egyet megjegyezvén, hogy ha minden a’ magyar mester emberek között szokásban lévő, ’s azoknak mesterségeiket, eszközeiket 1s a’ t. illető szók előttem esméretesek vólnának, hihetőképen ezeket is elkerülhettem vólna.” (XIII: o.)

 

„A’ magyar helyes írást (ortographia) továbbá a’ mi illeti, ennek még mind ez ideig is a’ szokáson kívűl más állandó regulái nem lévén, magamat ehez a’ bizonytalan váltózó regulához kéntelenítettem alkalmaztatni, a’ melly kétségkívűl egyedűl való sinormértéknek mind addig megmarad, míg a’ helyesírás’ regulái közönséges megegyezéssel (valamint a’ Frantzia nyelvé az Akadémia által) a’ Tudósoktúl állandóul meg nem állapittatnak. Tsekély értelmem szerint, a’ magyar helyesírást a’ nyelv természetébűl meríttetett, és a’ mennyire lehet philologiai ’s etimologiai okokon fundáltatott változhatatlan regulákra (ha ugyan a’ philosophiai principiumokon ezt kell érteni) tsak akkor lehetne rövideden szólván felépíteni; ha minden magyar szónak valóságos eredetét tudhatnánk, a’ származtatásoknak, declinatiojoknak, conjugatiojoknak, a’ régi és mostani írás módjának, és jelentéseiknek ’s a’ t. igaz okát adhatnánk. Ha p. o. abban bizonyosok lehetnénk hogy az a’ magyar szó tsuda ezen Chaldaeai, Chuda tsudálatost jelentő szótúl származik Otrokotsi szerint: ugy azt kétség kivűl nem a’ mint fellyebb írtuk; hanem cs-vel kellene írni, annyival inkább, mivel tudva lévő dolog hogy a’ régi magyar írásokban, nemes levelekben a’ ts-nek jelentésére ch-val szoktak vólt élni, mint ezekben: Cháky, Karchai ’s a’ t. Hasonlóképen trancsírozni a’ frantzia trancher vágást mettzést jelentő szótúl, cséza ettől chaise (könnyű kotsi) helyesebben íródnak cs-vel, mint pedig ts-vel.” (XV. o.)

 

“A’ bodnárok az úgy neveztetni szokott donga vagy duga fákból sok, mindenféle, házhoz és pintzéhez való faedényeket készítenek úgymint: kisebb ’s nagyobb boros hordókat, tonnákat, vékákat, kupákat ’s a’ t. A’ nagy és kisebb nemű hordók rendszerént tőlgyfa- dongábúl tsináltatnak; de vagynak ollyak is, nevezetesen a’ vajnak, szappannak s’ ab. valók, a’ mellyek bikfa dongákbúl készíttetnek. Némelly országokban rendkívűl való nagyságú boroshordók találtatnak. Ezek között, a’ mennyire tudhatjuk, legnagyobbak: a’ Königsteini (a’ vólt Mainzi Választó-fejedelemségben) a’ Heidelbergi (alsó Palatinatusban) és a’ Tatai (Magyarországon Komárom vármegyében Gróf Eszterházy János pintzéjében). Ennek a’ nagy, magyar bodnárremek-mívnek hoszsza mintegy 3 öl 2 lábnyi; és nyoltzavnöt dongákbúl (a’ túl a’ Dunai szóllás módja szerint dugákbúl, Dauben) van összeszerkesztve, a’ mellyek a Croáciai erdőségekből veszik eredeteket. Tizennyóltz, hat velyk szélességű, vas abrontsokkal van megadrontsolva (bé fáslizva), a’ mellyek öszvességgel 50 mázsát nyomnak.(…) Többnyire a’ Bodnár munkák, a’ tengermellyéki és kereskedő városokban készíttetnek.” (281. o.)

 

 

 

A’ magyar helyes írást (ortographia) továbbá a’ mi illeti…

 

 

 

 

A’ bodnárok az úgy neveztetni szokott donga vagy duga fákból sok, mindenféle, házhoz és pintzéhez való faedényeket készítenek…

 

 

 

Gyantás és gummis nedvességek

 

 

 

 

Spanyolviasz. (Siegellack.)

 

 

 

Királypapirosra (Regal – Poyalpapier) a’ mellyek fájinok és közönségesek…

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1137 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva