Havas Éva : nmagam

Ez engem néhanap úgy megvisel,
és nem lehet lemérni centivel
– r?f kell ide, hogy tudjam pontosan,
hangulatomnak mennyi híja van…

Most körülöttem minden változik,
miközben lelkem fényr?l álmodik,
úgy lefognám szárnyát az id?nek,
ne repüljön – lassuljon picit…

De táltos órák elvágtatnak, s évek
híznak bel?lük szívemen, s én félek,
mi lesz velem, ha elveszítem álmom
– a pókhálóráncok közt nem találom…

(önmagam)

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))