Ez engem néhanap úgy megvisel,
és nem lehet lemérni centivel
– r?f kell ide, hogy tudjam pontosan,
hangulatomnak mennyi híja van…
Most körülöttem minden változik,
miközben lelkem fényr?l álmodik,
úgy lefognám szárnyát az id?nek,
ne repüljön – lassuljon picit…
De táltos órák elvágtatnak, s évek
híznak bel?lük szívemen, s én félek,
mi lesz velem, ha elveszítem álmom
– a pókhálóráncok közt nem találom…
(önmagam)
Legutóbbi módosítás: 2012.09.21. @ 04:46 :: Havas Éva