Havas Éva : Glória a napnak

Felh?foltokat varr az égre
a virradat gyengéd keze,
közöttük álmodozva néz le,
pislog egyet-kett?t, heve
még nincsen, csak fénye,
s az éji áhítatban ringó
táj rezzenve érzi: éled
– a sötét semmivé lett –
glória néked édes napunk,
nélküled homályba fulladunk!
Immár egy új reggel emel
vagy taszít a mélybe,
s az éj sötét emléke
estig semmibe hull…

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))