dudás sándor : Szomorú vagyok

Nyomtatás

Szomorú vagyok attól, amit

elmesélsz.

Érzés-majmolás. De mondd csak:

tehetnék jobbat? El?vett

a múltad… Emlékre emlék

sorjázik,

bontakozó keservek, ahogy

megvilágítasz új s új

összefüggést. Annyi rossz dolog,

kevéske

jóval. Érdekel, hogyne! Nem

azért, de hogy veled elbánt

az az id?, nekem pont úgy fáj,

mintha ott

lennék tehetetlenül,

melletted, s pofoznának,

ok nélkül, csupán, mert rosszkor

rossz helyen

van, bár csak lélekben s nem

tagadhat és nem visszakozhat.