Bakos Erika : Sirályok sírnak

2012.09.16. Bakos Erika Vers 3
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
 

Ősz-ködös alkony fonódik a tájra,

haldokló napunk még bolyong az égen,

tengert ölelő bíborszín brokátja,

víz kékjén vibrál milliónyi fényben.

 

Szürkületben sok görögtűz világít,

emlékeztetve az embert a múltra,

hogy vegyük észre életünk hibáit,

valaha hittel indultunk az útra.

 

Utolsó napunkon sirályok sírnak,

hamvaink porát messze viszi a szél,

gyarló ember sírján sóhajok nyílnak,

Isten szomorúan vissza-visszatér.

 

Varázsolna újra virág-színeket,

ám Pandóra szelencéje kitárult.

Mi menti meg a szenvedő szíveket,

ha földünkön a remény is elárvult?

 

Legutóbbi módosítás: 2012.09.16. @ 18:24 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.