P. Tóth Irén : Emlékszilánkok

Nyomtatás

Korán ébredtem ébreszteném a reggelt

a szemetes ásítva szól hogy megtelt

kiszóródik a zacc olyan hangyaforma

kávét készítek erre az alkalomra

úgy kezdem a napot mintha várna

valami új nem az a régi akácfa

ott sarkon a kút mellett állva

árgus szemekkel bámul az utcára

három tacskó vonul meg a Cigány Rózsi

két vödörrel vízért legyen mivel főzni

aztán még ott van Piroska néni háza

rosszallóan rozzant fejét rázza

a cigányasszony könnyes panaszára

hogy az ura rákapott a lyányra

hunyorgó ablakok magukba zárják

a csendet kint hagyva minden lármát

mint sáros bakancsot a lábtörlő előtt

mint végleg elveszített térerőt

mama arcát látom az égre rajzolva

mintha egész utcára ráhajolna

hajában tél van lelkében fájdalom

hogy élni kell úgy is

ha már nehéz nagyon