Horváth Nóra : Vágy a vággyal

Együtt eszünk.

 

Nem is tudom,

mennyi idő múlt el

semmittevő nélküled.

Elmosódott emlékek

zanzásított folyása

domborművedre hat.

 

Újra látlak,

felelevenülsz,

életszerű alakodat

visszanyerem.

Nézésünkben van valami

megkérdőjelezhetetlen vágy;

betűtészták paradicsoma.

 

Egyszerre éhezünk.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Horváth Nóra
Szerző Horváth Nóra 86 Írás
"Egyedül birkóztam meg a megfelelés legádázabb ellenségével, már mondhatom, hogy veled, győzött az öntörvényű jelen, a múlt diktatúrája felett." (Mint... c. versből részlet, 2013).