Ne akarj másnak, mint ami vagyok.
Nem fáj hiányzó hangotok.
Fejemben sok szép gondolat.
Szívemben annyi lelkesít? érzés
és jóság – az iszonyú kísértés.
A halál – ide – szabad!
Ki nyílt lelk?nek született,
sorsa: áldozatra ég? seb.
Álma t?zigéz? álom.
Könyörülj, id?! Légy társam, der?!
Költészet, fogadd be egyszer?,
csendes világom!
Legutóbbi módosítás: 2012.07.15. @ 19:41 :: dudás sándor
