Meghalt, befogadta ?t a nemlét,
felvette immár szellemleplét.
Legyen a két ló és a kocsi átkozott,
ami a temet?be áthozott.
Reméltük, örökké él ez a szent ember,
de elvitte ?t is a h?vös szeptember.
Nem mondhatnám, hogy kenyerem javát megettem,
az élet el?ttem volt, most itt van mögöttem.
Fent hagytam örömöt, szépséget, kellemet,
itt lent most hideg sár nyomja a mellemet.
Voltam mintaférj, voltam kiváló apa,
nem bírtam sokáig, mert megölt a strapa.
Elment örökre egy borongós hétvégen,
a család azóta nyugodhat békében.
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Vadászi Árpád
