Szilágyi Erzsébet : mert anya

ha megköszönhetném, mir?l nem tehetek!
halálba indultál, én hogy megszülessek
csontjaimért kihullt fogakkal adóztál
ettél volna meszet – vágtam a megoldást.
nevettél, hisz bölcsen tudtad te a jöv?m
anya leszek én is, s minden visszaköszön:
keress majd helyettem öregebb barátnét
nem halok meg, mi baj, elcuccolok innét;
sírnék a válladon, mint szeppent kisgyerek
de te vigasztalnál: anya vagy, hát szeress!

Legutóbbi módosítás: 2012.04.15. @ 20:00 :: Szilágyi Erzsébet
Szerző Szilágyi Erzsébet 232 Írás
Az ELTE orosz-latin szakán végeztem. Voltam az Akadémiai Kiadó szerkesztője, a szegedi JATE Klasszika-filológiai Intézetének oktatója, a Semmelweis Egyetem nyelvtanára. Versfordításokkal már gimnazistaként próbálkoztam. Magyar verseket, novellákat csak néhány éve kezdtem írni.