Serfőző Attila : Búcsú

 

 

Átfésült sorokra józanodott reggel kelt,

hű karod már nem lelt,

a cuppogó fény rozsdás napot vetett

ásott homlokomra.

 ’Miért, s ha nem úgy lett volna’

ujjaim közül ma útra kél,

fújja , fújja, fújja

a hitvány déli szél.  

Ma hétköznapot ünnepelt a reggel,

egy  megszokott  másnapot,

s néhány lábadozó gondolat-csöndet.

…majd esőkor sem villámlik,

elfogynak a léptek,

felszáradnak a könnyek.

    

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 497 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.