láncos esetlen medve
éjb?l kelt a bíbor hold
kin?tt szemközt a házból
bortól részeg ott a bolt
falaz és tölt s a vándor
szédelegve kezdi meg
lábát koptató útját
s az arc amit nap éget
minden borostát utál
mélyen ülnek gödrei
akár a tenger medre
szeme folyik örökre itt
láncos esetlen medve
kényére a földgolyó
egyik orcát a napnak
s fapofát a golyhó
a gazdájának mutat
minden hónapban megszökik
bizony a tettes m?lovarn?
cilinderébe ha löki
nincs el?adás többé agy?
lova patkóját emeli
a porondról kihátrál
ha nem tudtad eleddig
az ég lebontja sátrát
