Hogy a pókok miért nem szeretik a nőket, azt könnyen megérthetjük, ha egy kis figyelmet szentelünk a meghitt találkozásuknak.
A csóró pók több órás kemény munkával hálót sző, mondjuk a mennyezet egyik sarkába. Igyekszik senkinek sem útban lenni. Kényelmesen elhelyezkedik, és várja a legyet, szúnyogot vagy a méreteinek megfelelő áldozatot. Ő nem mehet be a Tescoba légykonzervért, neki muszáj vadásznia.
Na, ekkor jön a nő. Sikítani kezd, ettől a pók frászt kap, esetleg epilepsziás rohamot. Ha a férj /házibarát, szomszéd, nagybácsi/ nincs kéznél, rohan a seprűért és kipofozza a házból a jámbor jószágot.
A nő, nem szerepel a pók étlapján, verekedni sem igazán szokott, a padlóra sem hamuzik. Érthetetlen ez az utálat.
Persze most megint éhen maradt, most megint szőhet új hálót. A sokadik kiseprűzés után már mereven figyeli a nőket ─ mind a nyolc szemivel ─, rosszallóan csóválja potrohát és nagyon randákat gondol, teljesen jogosan.
Vizsgáljuk meg a nőt a pók szemszögéből, ami nyolcszemszög testvérek között is. Szóval, a nőnek általában két szeme van, ezért sosem szemezik a pókkal, ellenben ettől kisebbségi érzése van.
Mit láthat egy nő két szemmel ─ gondolja a pók. Valószínű semmit, így lehet, hogy ő, mint pók, csak a női képzeletben létezik, direkt nagynak képzelik, csak azért, hogy direkt félhessenek tőle. ─ Nézzük meg a nők lábait, abból is csak kettő van nekik, így természetes, hogy csetlenek-botlanak és néha felre lépnek. Ezek a lábak már nem is szőrösek ─ morog a pók. ─ Bezzeg nagyapám, az öreg keresztes, mesélt néhány sexis, szőrös lábról. Én templomi dolgokban járatlan vagyok, de az öreg, az mindent tudott. Nem hiába szőtte a hálóját a sekrestyében, egész nap ott sündörgött a Fekete Özvegy körül és csak az alkalomra várt. Alkalom jött, az öreg ment, az Özvegy elhízott. Isten nyugosztalja a keresztest…
Szóval a nők… Hát kérem, a darázsderekat nem róluk találták ki, ezt akármelyik darázs kikérné magának, és hát a potrohuk meg egyenesen felháborító. Se kereszt, se pötty, se csíkok nincsenek rajta. Nem is értem, hogyan lehet ennyi fogyatékossággal élni!
Azért a nőknek is megvan a saját véleményük a pókokról, ami szintén lesújtó, de lehet, csak az irigység vezérli őket. Ha nekik is volna nyolc szemük, mennyivel több disznóságot vehetnének észre, menyivel többször tehetnék pokollá szerencsétlen, megtévedt férfitársaim életet, és mennyivel több napszemüvegnek volna jogosultsága a lakásban.
Ha nyolc lábuk volna, a gyanútlan szemlélő részére teljesen elfogadható lenne a szekrényben megbúvó harminchat pár cipő. Megjegyeznem: nyolc szem az négy pár napszemüveg, plusz a tartalékok, az annyi, mint ötvenhat. Szörnyűség!!!
Meg kell még említeni a szájat. Egy pók, kérem, sosem sikítozik, ha meglát egy nőt, pedig néha teljesen jogos volna. Nem kezd bele különböző, „én most rögtön meghalok” ─ kezdetű monológokba, nem panaszkodik fejfájásról és új bundát sem kell neki venni.
Ezt csak férfitársaimnak említem, megfontolás végett, hátha lesz, aki elgondolkodik ezen.
Na, majd akkor nézzétek meg a nők száját!
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: George Tumpeck
