Koosán Ildikó (polgári nevén Dr. Bódorné Dr. Koosán Ilona orvos-doktor, többszörös szakorvos, ny. intézményvezető igazgató főorvos) költő, műfordító, Borsod megyében Szikszón született. Középiskolai tanulmányokat Nagybányán, orvostudományi egyetemet Debrecenben végzett.
Írásai eddig:
– antológiákban
– három önálló verseskötetben:
Létezés fűszálra fűzve (Accordia kiadó, Budapest, 2006)
Indexre tett tévelygéseim (Accordia kiadó, 2007)
Képmás másképp – válogatott műfordítások (2010)
– irodalmi folyóiratban (többek között a Győri Műhely, Ezredvég)
jelentek meg.
KOOSÁN ILDIKÓ
VÁLOGATOTT MŰFORDÍTÁSAI
Remy de Gourmont
SIMONE
versek
francia–magyar nyelven
Szombathely • 2011
*
Ezzel a munkámmal
emlékezem hálával
a régi
NAGYBÁNYÁRA
és környékére,
gyermekkorom
felejthetetlen szépségű
természeti tájaira.
Koosán Ildikó
ELŐSZÓ
Interneten böngészve, fűleg a francia költők oldalain, egész véletlenül találtam rá
R e m y d e G o u r m o n t verseire. A téma tartott ott: természetszeretete. Gondoltam, érdemes részletesebben is megismerni, és nem csalódtam…
R e m y d e G o u r m o n t l858 áprilisában született, /Bazoches-au-Houlme, Orne/ és 1915 szeptemberében halt meg. Apja gróf Auguste-Marie de Gourmont, anyja Matilde de Montfor. 1866-ban költöztek át a Villedieu megyei kastélyba, a La Manche csatorna közelébe. Jogot tanult. Nyári szünetekben sokat tartózkodott nagyszüleinél egy ligetes, erdős, dimbes-dombos, hegyes gyönyörű vidéken.
1879-ben Párizsba költöztek. Apjának nyomdája volt ott. Tanulmányai után 1881-től a Francia Nemzeti Könyvtár alkalmazottja lett.
Remy de Gourmont szimbolista költő, regényíró, és befolyásos kritikus. Művei nagy közönségsikerre számíthattak a maga idejében. A leginkább olvasott volt. Jelentősek prózai művei, mintegy 50 könyvet adott ki, esszék, tanulmányok, kritikák, levelezések. 1889-ben jelentős irodalmi folyóiratot alapított barátjával Alfred Vallette–el és másokkal a Mercure de France-t .
Ez időszak alatt súlyos tbc-je lesz /Lupus vulgáris/ ami az arc, a bőr teljes torzulásával jár olyan mértékben, hogy egyesek még leprára is gondoltak. Egyik politikai írása miatt kellett otthagynia a könyvtárat.
Ezek után egy párizsi negyedik emeleti lakásban élt, akár egy szerzetes, visszavonulva a nyilvánosságtól, csak estefelé lépett utcára. Később mozgásszervi attaxia alakult ki nála, egyre nehezebben tudott járni, majd depresszió, agyi tünetek jelentkeztek, magas vérnyomás. Agyvérzésben halt meg.
Költészetére talán az ironikus jámborság jelző illene legjobban. A természet legapróbb részleteinek megfigyelése, leírása, igaz, ez a szimbolizmus legfontosabb kelléke, de azon túl, a megható ragaszkodás, a legkisebb növény, élőlény ilyen szeretetteljes, szinte simogató megközelítése, megértése, megjelenítése a legegyszerűbb szavakkal, valóban elismerésre méltó.
A Simone versciklus verseit – mesélő, elbeszélő, közvetlenségének köszönhetően – iskolai tankönyvek, gyermekkönyvek gyakran idézték.
Gyergyai Albert a Nyugat 1935. novemberi számában kora egyik legelső írásművészeként emlékezik meg róla.
Költészete négy műben foglalható össze:
Litanies de la rose
Les Saintes du Paradis
Divertissement
Les feuilles Mortes
Költészetét e művekből készített fordítás-válogatásommal szeretném bemutatni mintegy harminc versen keresztül, eredeti szövegükkel együtt, megemlékezésül halálának közelgő 100 éves évfordulójára.
Fordításaimban igyekeztem szépséges természeti világát, ironikus, könnyed erotikáját megközelítő pontossággal megjeleníteni.
Szeretettel ajánlom kedves olvasóim figyelmébe.
Szombathely, 2011 decemberében Koosán Ildikó
Szemirámiszi kert
(gondolatok a versfordításáról)
Idegennyelvű versben idegen szavak katonái védvonalárkokból lesnek rád csőre töltött fegyvereikkel; Veszélyes terep, aknazárakat rejteget: a sorok közt sunyítanak, míg fel nem ismered, ahogy ismerned kell a szóvirágok fészke alatt megbúvó taposóaknák csapdáit, ha a fölöttük hullámzó gondolat, hangulat izgalma csábít a szavak mögötti értelembe; csak sejted a láthatatlan ösvény útvonalát amerre haladni kényszerülsz szívósan tovább, akárha benne életelixír titkos forrása lenne, s a rejtély, ha feltárul végül, örömittasan, győzelmed jeléül az átmentett gondolat bokrait rímre, ütemre visszanyesve, gyönyörködhetsz a magad-teremtett Szemirámiszi függőkertbe.
Szombathely, 2010-10-30
Remy de Gourmont: Halott levelek
Simone, menjünk, vár az erdő : avarral teli; moháit, szikláit, ösvényeit az ősz öltözteti.
Simone, kedveled, ha holt avar pereg lépteink felett?
Gyönyörködtető tarka lomb, mégis komor a táj, törékeny fény a földön, gazdátlan, kósza nyáj!
Simone, kedveled, ha holt avar pereg lépteink felett?
Légies, szelíd sóhaj, e késő alkonyóra, nyöszörgés, kiáltás, panasz, ha szél dobálja, hordja!
Simone, kedveled, ha holt avar pereg lépteink felett?
Úgy sírnak nyomunkban, ahogy a lélek sírna, tört szárnycsapás, omló selyem, s füledbe súgja:
Simone, kedveled, ha holt avar pereg lépteink felett?
Leszünk: mi is egy napon elszáradt, holt levél, Leszünk: fölénk az éj terül, elsodor majd a szél.
Simone, kedveled, ha holt avar pereg lépteink felett?
Remy de Gourmont: Les feuilles mortes
Simone, allons au bois : les feuilles sont tombées ; Elles recouvrent la mousse, les pierres et les sentiers.
Simone, aimes-tu le bruit des pas sur les feuilles mortes?
Elles ont des couleurs si douces, des tons si graves, Elles sont sur la terre de si frêles épaves!
Simone, aimes-tu le bruit des pas sur les feuilles mortes?
Elles ont l’air si dolent à l’heure du crépuscule, Elles crient si tendrement, quand le vent les bouscule!
Simone, aimes-tu le bruit des pas sur les feuilles mortes?
Quand le pied les écrase, elles pleurent comme des âmes, Elles font un bruit d’ailes ou de robes de femme :
Simone, aimes-tu le bruit des pas sur les feuilles mortes?
Viens : nous serons un jour de pauvres feuilles mortes. Viens : déjà la nuit tombe et le vent nous emporte.
Simone, aimes-tu le bruit des pas sur les feuilles mortes?
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:38 :: H.Pulai Éva
