Kovács György : Külön-világ

“Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13,34-35)

 

Külön-világ, ahogy csendünk

próbáltuk megfelezni

az Ünnep éjjelén

 

jó keresztényként

személyre szabva

egymás ítéletét

 

bocskorban tapostunk

a Kálvária finomra

zúzott kövén…

 

Hírtelen a magasba emeltük

– majd hangos igével

illettük egymást: – csendesen!

 

A keresztfa még le sem ejtetett

töviskoszorúink a megszokott

helyükre kerültek

 

nem volt nehéz a magasban

tudni egymást – egyre csak fel!

– Elérkezett az utolsó állomás

 

nagyok lettünk, a közöny

összefont kézzel kísért

bennünket végig a Golgotán

 

ott fönn, lélekben mi is

megfeszültünk egy kicsit,

de feszület végtelen

 

gázlámpa fényű árnyán…

– Ismét elhalasztottuk

a feloldozást…

 

Legutóbb szerkesztette - Kovács György
Szerző Kovács György 74 Írás
"Harmincas éveimben még azt vallottam, hogy amíg Dosztojevszkijt nem olvastam végig, nem veszek könyvet a kezembe. Idővel azért lejjebb adtam, köztudott, hogy akkoriban a kor szelleme és szellemisége kettészakadt, a nap huszonnégy egyforma órából állt, s ars poeticára gyakran csak a huszonötödik maradt. Évtizedek teltek munkába temetkezve csak azért, Àžhogy legyenÀ. A rengeteg lélektelenül (csak azért is) betöltetett vágy, a pillanat idézte bűnös elrugaszkodások valódi számlája most fizettetik. A maga idejében elmulasztottak pótlása már nélkülözik a mindennél fontosabb varázst, ráadásul befordítanak az ördögi körbe, amely kíméletlenül szembesít a ténnyel: mindez, csak az aktualitáskori helyénvalók rovására történhet.." http://www.kovacsgyorgy.iweb.hu/