Sonkoly Éva : Talpig fehéren

a várakozó világ…

 

Barna-fehér esti csendben

a várakozó világ,

szívemig lát.

 

Képzeletemben csengőszó,

tiszta üzenet, lélek-ajtót nyit.

Hűs szellő beszökik.

Nyomában fák lépnek,

talpig fehérek.

 

Csúcsuk ég felé,

összekulcsolt kezek.

Várják a halk,

karácsonyi imát.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.11.22. @ 15:46 :: Sonkoly Éva
Szerző Sonkoly Éva 578 Írás
Gyógypedagógiai tanár vagyok. Az Alföldön születtem, Kaposváron élek. Mióta emlékezni tudok az irodalom rajongója vagyok, mesék, regények, versek. Sok évvel ezelőtt egy tanítási szünetben kezdtem valamiféle belső zenére sorokat írni. Eldobtam, de a gondolat, hogy még egyszer megpróbálom, biztosan izgatott, mert azóta vagyok ezen a téren próbálkozó. Sok kedvencem van klasszikusok, napjaink írói. Mégis, Váci Mihálynál aligha érzékelteti számomra más költő a hiányt, sorai emlékeztetnek életem sokszori újrakezdéseire, hitet adnak. "Újra kezdeni mindent e világon, – megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…"