Kovács György : Altató

Az illusztráció Juli Vajda munkája

 

Fejét emeli Hold a tó vizén

szirmai ablakon fagyott jégvirág

bentre kerít álmot a messzeség

 

lágyan evez a túlparti homokban

mint szél hátára ültetett vitéz

ki szótlan küldi érted legkisebb gyermekét

 

ámuló hangon nyújt vigaszt

akár gallyak közt halkan suttogó parázs

s puha kenyérként nyújtja át

e tékozlón szétszórt fényes koronát…

 

Legutóbbi módosítás: 2011.11.06. @ 10:32 :: Kovács György

Szerző Kovács György 74 Írás
"Harmincas éveimben még azt vallottam, hogy amíg Dosztojevszkijt nem olvastam végig, nem veszek könyvet a kezembe. Idővel azért lejjebb adtam, köztudott, hogy akkoriban a kor szelleme és szellemisége kettészakadt, a nap huszonnégy egyforma órából állt, s ars poeticára gyakran csak a huszonötödik maradt. Évtizedek teltek munkába temetkezve csak azért, Àžhogy legyenÀ. A rengeteg lélektelenül (csak azért is) betöltetett vágy, a pillanat idézte bűnös elrugaszkodások valódi számlája most fizettetik. A maga idejében elmulasztottak pótlása már nélkülözik a mindennél fontosabb varázst, ráadásul befordítanak az ördögi körbe, amely kíméletlenül szembesít a ténnyel: mindez, csak az aktualitáskori helyénvalók rovására történhet.." http://www.kovacsgyorgy.iweb.hu/