Kell valahol lenni
egy fényképnek mirólunk,
ahol összekapaszkodva áll,
két gyönyör? Szkalla lány.
Rajtunk hosszú csipke ruha,
behunyt szemem el?tt Gizám
ragyogó mosolya.
Kell valahol lenni
egy fényképnek mirólunk,
azt gondoltuk sosem csalódhat
a két okos Szkalla lány.
Elsárgult fotó, mely talán
a verandán készült akkor
a háború után.
Kell valahol lenni
egy fényképnek mirólunk,
nem emlékszem, miért nevettünk.
A két vidám Szkalla lány,
hittük, örök szerelem vár.
Az élet kitárt kapuját,
oly bátran léptük át.
Kell valahol lenni
egy fényképnek mirólunk,
akkoriban sohasem féltünk,
két vakmer? Szkalla lány.
A büszkeség és érzelem,
békíthetetlen ellenség,
apám megtanított arra,
mi az a tisztesség.
Kell valahol lenni
egy fényképnek mirólunk,
emlékemben él, sok nyári éj.
Két álmodó Szkalla lány.
Felrémlik el?ttem a múlt,
Viktor ifjú vidám arca,
nem is sejtettem, hogy ? lesz
életem kudarca.
Kell valahol lenni
egy fényképnek mirólunk,
akkor még perceink szétszórtuk.
Két gondtalan Szkalla lány,
fáradt öregasszony ma már.
Magányos, nem kell senkinek,
a szeretet örök kapcsa
köt össze bennünket.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: Maretics Erika
