Csillag Endre : Kételyek

Átdolgozott “kiadás”

Szegényes batyummal a vállamon, amelyben

jóval több a bűn és a vétek,

mint amennyit valójában érek,

úszom a lelkek óceánján. Hit-sóvár remények

váltak szárnyaimmá. Súlytalanul repülök,

noha emlékek húzzák szárnyaimat visszafelé,

az innenső partra.

Innen, a kétkedő magasból, törpe sikereim

semmisnek tűnnek, érzelmi viharok, szerelmek

langyos fodrozódássá szelídülnek a múlt szövetében.

Bizonyosan ki is simulnak, érdektelenné válva.

Itt nincs verseny, csak a Cél vezérel minden igyekvőt.

Bármikor indult, ugyanott tart, mind a háborgó,

mind a mosolygó lélek.

Félek.

Nincs előny, nincs hátrány,

értelmét veszti a perclétrán lépkedő, sánta idő;

csak egy végtelen vonzás van, ami az örökkévalóság

vakító, fénybevesző, láthatatlan partjain kíván lenyugodni.

Ám sehol a part, a túlsó, érzem, nincsen  

hely,

hej!

ahová ledobnám nyűgöm és megmaradt kincsem.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.01.18. @ 15:47 :: Csillag Endre
Szerző Csillag Endre 161 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.