Böröczki Mihály - Mityka : Kérlelő

 

 

Gondolj a fűre, fákra,

nem egyre, tízre, százra,

gondolj a végtelenben

megbúvó milliárdra.

 

Gondolj bokrok tövére,

gondold, hogy zöld a vére,

vagy gondolj egy kökényszem

dércsípett jó ízére.

 

Ne életre, halálra,

gondolj akármi másra,

gondold, hogy lélegzőként

lehetsz akárki társa.

 

Lehetsz a Nílus csöppje,

vagy vulkánok göröngye,

lehet a csillogásod

egy Karib-kagyló gyöngye.

 

Hát Istenemet kérem,

vigyázza létezésem,

s adjon egy csöppnyi vackot

a kozmosz szép ölében.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.01.17. @ 08:07 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.