Halk és nesztelen a táj,
a gonoszok is idegy?lnek,
a föld illata keser? már,
ha folyton bottal ütnek.
Vannak és voltak tragédiák,
felesekkel gondot ?znek,
mikor a szerencse nem házhoz jár,
benned a gondok elmerülnek.
Mi most a t? hegyén táncolunk,
vakok voltunk, esztelenek,
nekünk mások mást mutatnak,
a szavak már nem meztelenek.
