Cseri János : Bet?tészta

 

Az egyszer?ség

letisztult ízeit

zeller f?tte át,

cukorral édes

„paradicsomi leves”

savanykás zamatát.

 

Bet?-betéttel

kanálnyi mókát

szánkba adva,

„bal, jobb”

figyelek fel

komoly szavakra.

 

Nem veszek be bármit!

Ha régóta ott van:

puhány maszlag,

de nyersen

sem cseng jól,

íze a szavaknak.

 

Alkotok, olvasok, nyelek.

Ha összeállnak a jelek;

Mit látni ki bel?le?

Jobb lesz „megint”

s talán ígéretek helyett,

munkát ad a t?ke?

 

Vagy a húsra éhes tudat

és sors formálta

szegénylét,

van tányéromon?

Bekebelezem tüntet?leg

és a család is eszi ebédjét.

Legutóbb szerkesztette - Cseri János
Szerző Cseri János 19 Írás
Amatőrként írok, néha rímelő sorokat. A szerelem és a mindig megújuló természet adott elsőként ihletet, jó példát: Petőfi és Arany sorai. Kétkezi emberként, mindenféle fizikai munkát végzek, szakmám szerint asztalos végzettséggel. Nekem jó ellenpólus az olvasás,-írás az elmét is megmozgatni. Ifjan elkövetett könyvem után, néhány antológiába hívták meg egy-egy versem és most személyemet, az Édentől-Északra művészeti csoportba. Elmerengek emlékeken, inspirál a jelen és a családban igyekszem megtalálni a boldogságot. Naivságom okán, sok csalódással szembesített az élet, de jó lecke volt. Megbecsülni, ami van! Erre ébreszt rá, minden fényes hajnal és gyermekeinkben meglátott csoda.