Cseri János : Gyümölcs sors

 

Rügy voltam tavasszal,

virág lettem…

Látogattak vendégek,

a méhek;

vitték jó híremet a világba,

jóllakatni ezért hívtam ?ket:

szállva más-más virágra,

beporozzák a term?ket.

Így lettem apró gyümölcs

sokad-magammal,

virágból születtem

egy-két grammal.

A családfa fontos,

a jó származás,

az ág, a hely, a pontos

égtáji hatás.

Föld-anya táplált,

es? vízével,

Nap fénye,

melegével érlel;

Szakíts le

gyengéd kézzel.

Így vagyok gyümölcs,

akivé lennem kellett,

mosolyogva eszik meg

egy gyermek,

és részévé válva,

az ? szemével

nézek majd a világra.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:22 :: Cseri János
Szerző Cseri János 19 Írás
Amatőrként írok, néha rímelő sorokat. A szerelem és a mindig megújuló természet adott elsőként ihletet, jó példát: Petőfi és Arany sorai. Kétkezi emberként, mindenféle fizikai munkát végzek, szakmám szerint asztalos végzettséggel. Nekem jó ellenpólus az olvasás,-írás az elmét is megmozgatni. Ifjan elkövetett könyvem után, néhány antológiába hívták meg egy-egy versem és most személyemet, az Édentől-Északra művészeti csoportba. Elmerengek emlékeken, inspirál a jelen és a családban igyekszem megtalálni a boldogságot. Naivságom okán, sok csalódással szembesített az élet, de jó lecke volt. Megbecsülni, ami van! Erre ébreszt rá, minden fényes hajnal és gyermekeinkben meglátott csoda.