Markovics Radmila : A Borkastély ablakából

Hajdújárás Borkastélya hatalmas tízen-holdas szőlőskert közepén várja a vendégeket, ahol a kilátás felejthetetlen élményt nyújt.*

 

Reggel, mikor

ablakomból kinézek,

távolból egy

magas nyárfa

jó reggelt mond, s tiszteleg.

Közelebbről integetnek

szebbnél-szebb

almafák,

csábítóan ingerelnek

sziklakertek,

ezer fajta szép virág.

Egyedül a szőlőskert

hajtja le fejét,

mintha csak a fürtjeit

védené.

Csak a felhők

nem moccannak,

mintha egy életre

sátrat vertek volna le.

Engem akarnak becsapni.

Többet tudok gomolyfelhők,

mint azt ti hinnétek!

Mögöttetek a Nap

még alszik,

de már szempilláit

két karjába vette fel.

Hamarosan megkezdődik

szürke színű sátorbontás,

vele együtt kereket old

majd a homály.

Búcsút intek a felhőknek,

ázott lelkem megfürdetem

a napfényben.

Legutóbb szerkesztette - Markovics Radmila
Szerző Markovics Radmila 66 Írás
MarkoviÇ Radmila, Kishegyes Belgrádban születtem, (ajaj) 1940. nov. 04-én. Vegyes házasságból származom. Apám Jovan, MarkoviÇ, anyám Süli Verona volt. Tanár voltam, nyugdíjas vagyok. Nagymama szervíz dolgozik hét közben az unokáknak. Szakkönyveket fordítottam magyar nyelvről szerbre, könyvem jelent meg Rövid történetek az életemből címmel. Szegeden doktoráltam magyar nyelvből, ÃÅjvidéken szereztem meg előzőleg a Bölcsészeti Kar Magyar Tanszékén a magyar nyelv és irodalom, valamint a szerb nyelv és irodalom tanári diplomáját.