Szilágyi Erzsébet : színházban

.. vártam a színpad ígérte csodát…

tapsra emelve kezét a közönség
várja a színpad igérte csodát
éteri hangon szól a bemondó:
kérjük a tisztelt… s kapkod a nép
függöny a múlté, látszik a színpad
ott ül a f?h?s, kezdene már
k?darab árván lenne a díszlet
ház lehet egyszer, majd puha ágy
lépnek a színre a n?k meg az ifjak
érteni véled a sok hadarást
fülsüketít? zajt produkálnak
elmenekülni ma semmi remény
jó darab ez, csak a jónevü írót
semmibe vette a h?tlen utód

Legutóbbi módosítás: 2010.04.09. @ 17:35 :: Szilágyi Erzsébet
Szerző Szilágyi Erzsébet 230 Írás
Az ELTE orosz-latin szakán végeztem. Voltam az Akadémiai Kiadó szerkesztője, a szegedi JATE Klasszika-filológiai Intézetének oktatója, a Semmelweis Egyetem nyelvtanára. Versfordításokkal már gimnazistaként próbálkoztam. Magyar verseket, novellákat csak néhány éve kezdtem írni.