Dél van, túlmelegedtem, kikapcsolt a gép,
otthon a kertben most virágot szednék.
A lakást már rendbe tettem volna délelőtt…
kivasaltam három lepedőt és kétszer jártam
meg a boltot, a kerti székekről lekapargattam
minden madárcsinálta foltot. Rotyog az ebéd.
Szomszédnak szólok, jöjjön vissza holnap,
most meglepetést készítek kisfiamnak, aztán
kisétálok az iskolabusz elé, indiánszökkenésben
sietünk haza, előkerül a bicikli meg a labda,
szín alól a kutya, párkányról a macska,
aztán focizni indul, kapusnak áll,
teraszról nézem, milyen vagány, majd
cserebogárszagúra esteledve behívom, s
míg a fürdővíz kihűl, elmeséli napját
meg sem történtestül, közben ezerszer
visszakérdezek; ez most komoly?-
Ő meg bólogatva pillant a nagyra szabott
szemüveg alól és mire ölembe véve
megyünk a fürdőkád felé, kihűl a gép…
bekapcsolom; se iskolabusz, se kert, se
rotyogó ebéd, még alig múlt dél.
Haza akarok menni oda, ahová járok
ötpercenként!
Legutóbbi módosítás: 2010.04.20. @ 11:08 :: Kőmüves Klára
