(A szerkesztő előszava: Biztatásul, szeretettel, a jó rímekért és tökéletes ritmusért)
Az ajtó alatt most is húz a cúg,
Hiába van pokróc a küszöbön,
Örül a gázóra, boldogan zúg,
És pára csapódik le a kövön.
Várom a nyarat, a nyarat várom.
A felszáradt köveket, a csendet,
Mert letenném végre a kabátom…
Tél van. A postás számlával csenget.
Télen fizetni kell a melegért.
A nyár jobb, a hőséget kibírom.
Tegnap, aki engem fizet, megmért,
Van, mi volt, bár nincs róla papírom.
Így csalok csalónak és a csalásom
Haszna, csak az életben maradásom.
